Laesia

~ írások ~


Leave a comment

Szabad dal a farkaslétről

Fogaim között a Holddal
Ezüst-úton rohanok
Körbe vesznek, tanítgatnak
Csillagok és angyalok.

Vágtám szabad, szemem ragyog,
Torkom feszül, dalolok.
Árnyak, fények, lányok, vének,
Minden együtt: Én vagyok.

Holdezüsttel beburkoltam
Szabad, fénylő testemet,
Csillagokkal töltöttem meg
Torkomat és szívemet.

Hátra régen nem néztem már,
Előre visz hatalmam,
Lényem tiszta vezérfénye
Beragyogja fény-utam.

Virág

151


Leave a comment

Mondóka a felismerésről


Lassan lépkedek, lassan mozdulok

Egyszer, tudom én, egyszer eljutok…

Célom közel ér, közel szívemhez
Létem égsárkány, érzem: itt neszez

Voltam egyedül, voltam széttört váz
Voltam egyetlen, festett látszat-máz

Lettem végtelen, lettem céltalan
Létem égsárkány: Isten bennem van

~ Virág ~

˙136