Laesia

~ írások ~

Lótusz-gyakorlat

Leave a comment

Kőbánya-Kispest. Metró. Leülök.

Szombat kora reggel. Táncedzésre jövök.

A Pöttyös utcánál többen leszünk.

Átadom a helyem.

Jószívű néni, csupa mosoly-ránc. Időszítta fürtök, búzavirágkék szemből jövő mosolygás. A helyet el sem fogadná.

-Nem kell, Kedves, nem megyek soká.

-Tessék csak, nekem úgyis mindjárt itt a végállomás…

Pár szót váltunk. Megdicsérem a csokrát.

-Igen, a kertben szedtem. Ma reggel. Saját…

Majd hirtelen átvált.

-A temetőbe viszem.

Szája szűk csík, szorosra zárt. Cipőre szögezett tekintet. Nem néz többet rám.

Mondanék valamit, de nincs helye most a szónak. Nos, akkor… hogy is van az a gyakorlat?

Zöld Tára, Fekete Tára, lótuszvirág, hinta. Minden nőt ráültetek, kislányt, barátnőt, nagyit, anyukát. A társaság ül a virághintán. Az Istennők kacagva lóbálják.

Hirtelen szúrós tekintetet érzek. Odakapom a fejem. Néznek.

Egy alig négy hónapos baba-Istennő. Átható kék szemek. Annyira erős a jelenléte, hogy apukája, aki a kenguruban tartotta, szintén végig engem nézett. A gyakorlatot hagyom feloldódni. A metrókocsi megtelik fénnyel. Lopva a nénire sandítok. Ő is feloldódott. Engem néz. Rámmosolyog.

Mielőtt leszállnék, halkan odasúgom:

-Ma én is búcsúztatok. Nagymamám születésnapja lenne, és annyira jó ötletet adott: lila orgonát veszek a sok sárga virághoz.

Megértette.

Visszamosolyog.

* * *

Köszönöm, Virág, a hatékony gyakorlatot.

Marlene Sarroff képe

Advertisements

Ha úgy érzed, mondd:

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s