Laesia

~ írások ~

Tánctermi együttlét

2 Comments

Leonid Afremov

Álmos, mélyről induló, még alig pislákoló reggel.

Szombat van, gyönyörű napsütés.

Jó lenne még ébredezni, piac-szomszéd gyerekek-ismerős árusok köröket futni, de a tánc hív. Csak szombatonként van kerek egy órás nyújtás a bemelegítés előtt. A testemen kívül lényem minden más szférája és porcikája meghálálja, így a hívás erősebb.

Fel TUDNÉK ébredni, ha akarnék, de jólesik az álomízű, gondolatszegény készülődés, városba utazás és a statikus nyújtás is így esik most jól. Szaffi, a tánctermi macskánk ráérez, végig az ölemben dorombol.

Aztán fel a földről, építkezz fel csigolyáról csigolyára, nagy belégzés, plié, relevé, elölkereszt, ugrás, forgás, plié, relevé, plié-relevé, relevé-plié.

Csikorogva állítom át magamban a váltót és próbálom követni (forgás jobb lábon jobbra, bal lábon balra, jobb lábon balra, bal lábon jobbra), bár a zene már visz, sodor és mosolygok kint-bent.

-Judit, ha megtennéd, hogy kinyitod a szemed ugrás előtt – hangzik, csak számomra nem viccesen.

Be kell vallanom valamit.

A tánc az egyetlen hely (talán az énektanárnőm mellett), ahol ha Női Bölcsesség Jógája, Workshop, Mese-est, Szívlényegiség, Város Jógi Akciócsoport, Esszencia, Meditáció vagy Létegyüttlét hív, nem egyszerűen csak “jógázni megyek”.

Szomszédok, kollégák, barátok és mindenki más számára sokkal egyszerűbb így, már rég beláttam, hogy megspóroljam az “és milyen jóga? nem olyan. akkor milyen? nem indiai, inkább akkor már tibeti gyakorlatok főleg, de sokminden más is. mindig a pillanatból születik. sokmindent csinálunk, masszírozunk is. milyen masszázs? ááá, tudod mit? gyere el és nézd meg”-köröket.

Táncon és pilatesen ez mind mehet. Ott megértik, egyrészt mert tanulták, másrészt, mert ‘átlélegezzük’ a gyakorlatokkal a testünket.

Szóval plié, relevé, plié-relevé, relevé-plié, emeld a lábad, ugrás, forgás, nyisd ki Judit, a szemed.

– Jó-jóóó, mindjárt, csak még… (olyan jólesik átmenettel, nem hirtelen ébredni, gondolom) és helyette mondom:

-Nagyon későn értem haza, szinte már hajnal lett, de már ébredek – mosolygok.

Dávid arca visszatükrözi a mosolyt, vagyunk annyira jóban, hogy vissza is kérdezzen.

-Hol jártál, báránykám?

-Hááááát, egy ilyen…. (a Létegyüttlét még számomra is új, nem építettem be a szókincsbe és mondom, csikorognak még a fogaskerekek)

-Egy ilyen… tudod… … együttléten…

A tükörből 15 szempár néz vissza rám, meredt tekintetét, mint vassal bevont nyílhegyet rámszegezve. Dávid arcáról leolvad, szája sarkán megrökönyödve húzódik vissza a mosoly (‘jó-jó, akkor csak ébredj’).

Magamban elnevettem magam, s mintha csak ezer meg ezer Istennő szeme nyílt volna rám, egy szemvillanás alatt felébredtem.


fotó

Advertisements

2 thoughts on “Tánctermi együttlét

  1. Jaj, annyira átmosott ez most meleg-finom mosolygással. Köszönöm! :)))

Ha úgy érzed, mondd:

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s